Farfalle cukkinivel és feketeolajbogyóval

A következő tésztaétel is az "amíg kifő a tészta, elkészül a mártás" kategóriába tartozik, nagy kedvencem!

Csupa olyan összetevőt pakolok bele, amikért odavagyok: harsogóan zöld cukkini, koromfekete, mély ízvilágú olajbogyó, zsenge újhagyma, édeskés koktélparadicsom, illatos, olaszos fűszernövények, úgymint kakukkfű, bazsalikom.. hmmm, micsoda kombó! ja, és a kecskesajtról a tetején ne is beszéljek... hát inkább írom is a receptet! Fokozottan túlevésveszélyes! :-)

Cukkinis, fekete olajbogyós farfalle

Hozzávalók 2 közepes adaghoz:

• 25 dkg farfalle tészta
• a főzővízbe 1 ek tengeri só
• 3 szál újhagyma
• 1 gerezd fokhagyma
• 1 közepes, de zsenge cukkini
• 10-15 szem magozott fekete olajbogyó
• 4-5 levél friss bazsalikom
• 8-10 szem koktélparadicsom
• friss vagy szárított kakukkfű (ezt én csak úgy érzésre szórom, 2-3 csipetnyit, ahogy kézre esik)
• 1-1,5 dl tejszín
• ízlés szerint tengeri vagy himalája só
• frissen őrölt színes bors
• kevés extra szűz olívaolaj vagy szőlőmagolaj
• keményebb állagú kecskesajt vagy parmezán a tetejére

Elkészítés:

A tésztát lobogó sós vízben al dente állagúra főzzük. (ha kérdésként merülne fel valakiben, hogy milyen az az al dente, akkor a lényeg: ne főzzük túl puhára a tésztát! ha megkóstoljuk, belül picit keményebb állagúnak kell lennie, enyhén "beleütközik" a fog harapásnál, innen ugyebár a kifejezés is, al dente, vagyis "fogkemény". A legegyszerűbb egyébként a csomagoláson feltüntetett főzési időt követni.)

A mártáshoz előkészítjük a zöldségeket: a fokhagymát megpucoljuk, lereszeljük, a hagymát megmossuk, karikára vágjuk, a cukkinit hosszában negyedbe hasítjuk, majd a negyedeket kockázzuk. Az olajbogyót lecsepegtetjük és felkarikázzuk, a koktélparadicsomot megmossuk, félbevágjuk. A bazsalikomot apróra tépkedjük, vagy esetleg vagdossuk (már nem tudom, hol olvastam régebben, hogy jobb tépkedni a salátákat és leveles fűszereket, mert jobban megőrzik az aromájukat, de ennek mi a háttere, arról nem szólt a fáma...) Ha friss kakukkfűvel dolgozunk, lehúzzuk a leveleket a szárról. 

Innentől kezdve már gyorsan megy minden, igazából hosszabb leírni, mint megcsinálni: Egy serpenyőbe kevés olíva- vagy szőlőmagolajat öntünk, beledobjuk az újhagymakarikákat, picit közepes lángon megfuttatjuk. Jöhet a fokhagyma, amire nagyon vigyázzunk, hogy oda ne kapjon, mert keserű lesz az étel...beletesszük, és két kavarás után jöhet a cukkini, és a kakukkfű is. Egy kicsit ezt sütjük így együtt, időközben teszünk bele 1-2 csipet sót, tekerünk rá borsot. Ha a cukkini elkezd kívül puhulni és színt kapni, jöhet bele az olajbogyó. Megint pár perces sülés után a tészta főzővizéből teszünk bele 1 merőkanálnyit (azért nem csapvíz, mert a tésztavízben időközben kifőtt keményítőtartalom fogja a végén a szószt besűríteni). Ismét pár perc után felöntjük a tejszínnel, és takarékon együtt rotyogtatjuk még egy kicsit. Ha nem sűrűsödne a mártás, akkor 1 kávéskanál étkezési keményítőt összekeverünk 3-4 evőkanál vízzel, és hozzáadjuk, de ezzel csak épphogy össze kell forralni, mert ha hosszabban főzzük, a keményítő elveszíti sűrítő hatását. Amikor kész, hozzáadjuk a koktélparadicsomokat és a bazsalikomot, azzal már nem főzzük, csak összekeverjük. 

A mártást összeforgatjuk a kifőtt tésztával, és a a felkockázott fűszeres kecskesajttal tálaljuk. Nálam most ismét a Nárcisz Birtok egyik sajtja volt a befutó, snidlinges kecskesajt névre hallgat, isteni! De el tudom képzelni ezt az ételt frissen reszelt vagy forgácsolt parmezánsajttal is!

Jó étvágyat!